A juhok (és kecskék) körülbelül 10 000 évvel ezelőtti háziasítása óta az utolsó néhány évtizedben világszerte visszaszorult a gyapjú felhasználása a textiliparban. Ez főként az olcsó és felhasználóbarátnak mondott, kőolaj-alapú műanyagok megjelenésének köszönhető: a múlt század közepén kifejlesztett nylon, akril és poliészter kiszorította a gyapjút a piacról, mára a textiliparban felhasznált anyagok csupán 1,1 %-át teszi ki. Pedig a gyapjúnak rengeteg olyan előnyös tulajdonsága van a műszálakhoz képest, ami bőven kárpótol az óvatos kézi mosással járó bajlódásért.
Ezekért a jellemzőkért az elemi gyapjúszálak különleges szerkezete a felelős:
a szál belsejében lévő hosszúkás, orsó alakú sejteket kívülről egymást átfedő pikkelyek fedik. Ezen kívül, attól függően, hogy milyen fajtájú birkáról nyírják, a gyapjúszálak eltérő vastagságúak és különböző mértékben hullámosak is - tehát egyáltalán nem igaz, hogy minden gyapjú szúrós lenne, sőt! A hullámosság (angolul crimp) összefügg az elemi szálak átmérőjével, ez utóbbi határozza meg a gyapjú finomságát, amelyet mikronban mérünk: minél kisebb értékű ez a mérőszám, ami egy milliomod métert jelent, annál puhább a gyapjú. A szálak hullámossága felelős a fonal rugalmasságáért és a gyapjúholmik jó hőszigetelő képességéért is: minél több kis ív számolható meg egy centiméteren, annál inkább formatartó a belőlük készülő holmi, s annál több légzárvány jön létre a szálak között. Ezen kívül a pikkelyesség és a hullámosság a felelős a nyers gyapjú nemezelődéséért, tömörödéséért is: a finom, sűrűn ívelt szálak (pl. merinó) könnyebben kapaszkodnak össze a pikkelyek mentén, mint a durvább, alig hullámos típusok (pl. racka).
forrás: perriam.co.nz
forrás: etsy.com
A gyapjúholmik ellen gyakran azt az érvet hozzák fel, hogy nehezen tisztíthatók, hiszen könnyen összemennek - pedig ezt nagyon könnyű elkerülni, ha megértjük a tömörödés folyamatát. A nemezelődéshez nedvesség, magas hőmérséklet, és mozgatás, nyomkodás, fizikai ráhatás is szükségesek, emellett az enyhén lúgos kémhatás is segíti. Langyos vízben nyugodtan lehet nyomkodni a gyapjúcuccokat, ha valamilyen tisztítószert is használunk, akkor érdemes óvatosabbnak lenni (vagy speciális gyapjúmosószert választani) - hasonlóképp, ha nem nyúlunk hozzá, akkor akár lobogó vizet is önthetünk a gyapjúra, nem fog fizikai behatások nélkül összemenni. Ha ez nem így lenne, nem is lehetne színes, gyapjúból készített termékeket előállítani nemezelődés nélkül, hiszen a festéshez is magas hőmérséklet kell.
A legegyszerűbb persze egy megbízható mosógép gyapjúprogramját használni - a legzseniálisabb kötős barátnőm, Zsófi még a hosszú hónapokig készített cuccait is így mossa, ha valakinek, akkor neki lehet hinni ebben a témában.
A városi legendák tisztázása után jöhet végre a lényeg - avagy miért is érdemes gyapjúból készült ruhákat, használati tárgyakat választanunk ?
mert esőben, hóban is jó szolgálatot tesznek
A gyapjúszálak korábban bemutatott kis pikkelyei csak nagyon lassan nyílnak ki, ezért egy gyapjúszövet kabát például sokáig lepergeti a vizet. Amikor pedig elkezdi magába szívni a nedvességet, a gyapjú akár saját tömegének 30%-át is elnyelheti, mégis száraz tapintású marad. Ezt a tulajdonságot használták ki a tradicionális csavart mintás írországi halászpulóvereknél - és használják ma a modern mosható pelenkák gyapjúból készült külsői. (Mindkét esetben a lanolin segíti a nedvességzáró képességet, erről egy következő posztban többet írok majd.)
mert nagyon meleg, szuper hőszigetelő
emellett jól szellőzik, öntisztító
A hullámos szálacskák között kialakuló légzárványok felelősek a gyapjú meleg tapintásáért és különösen jó hőszigetelő képességéért - a gyapjúfonal a levegőt kis zsebekbe zárva segít megőrizni a testünk által termelt meleget, miközben a szintetikus anyagokkal ellentétben nem izzaszt meg: a nedvességet elvezeti a testünktől, így az könnyen elpárolog. Ezt a szuperképességet az index.hu kollégái is tesztelték, itt olvashattok a tapasztalataikról: Egy hónapig hordtam egy pólót mosás nélkül
természetesen tűzálló is
A gyapjúszálnak felépítése miatt több oxigén kell a gyulladáshoz, mint amennyi a levegőben van, ezért nagyon magas a gyulladási hőmérséklete (közel 600 Celsius-fok), égésterméke nem mérgező, nem ragad - ezért használják például tűzoltók technikai öltözetéhez vagy repülőgépeken szőnyegként is.
nem utolsósorban az egyik legzöldebb textilipari nyersanyag
Tökéletesen lebomlik, a juhok minden évben újratermelik, a feldolgozása pedig jóval kisebb környezeti terheléssel jár, mint a szintetikus anyagok előállítása. Kész ruhadarabként (ha figyelünk a megfelelő kezelésre) formatartó és alig igényel tisztítást, gyakran elég a szellőztetés, folttisztítás is.
Ha ökológiai szempontokat is figyelembe vesz valaki a ruhavásárlásnál, jó döntést jelentenek a gyapjúból készült darabok
