Én lennék az egyik szerencsés, akinek lehetősége nyílt egy nagy közös projektre a Kis kos műhellyel. Szeretném veletek megosztani a történetét és a folyamatot, ahogy elkészül életem kendője.
Nemrégiben tartottam az első évfordulóm a kötőtűimmel és magával a kötéssel. Még mindig van rengeteg hiányosságom, bénázásom és értetlenkedem kötés közben, de határozottan érzem a fejlődést. Nem csak a minták kapcsán van rengeteg újdonság számomra, hanem a fonalak és fonalválasztás terén is.
Eleinte, mint legtöbbünk vettem jó néhány olcsóbb fonalat, amit nem sajnáltam elkísérletezni, de hamar rájöttem van innen felfelé még bőven és szinte határtalanok a lehetőségek. Elkezdődött az utazás a fonalak hosszú kanyargós útján, összetételek, vastagság, különböző festések..nyilván ennek még most sincs vége és sorban állnak a bevetésre álló fonalak.
Azt azért elmondhatom, hogy kezdem megtalálni az utam, értem mit mihez jó használni, mit mivel érdemes kombinálni, hogyan kell a fonalakat tárolni és kezelni. Mindezek mellett sok cikket olvastam a fonalakról, előállításukról és egyre inkább apasztom a stashem és vásárolok illetve nyúlok azokhoz a fonalakhoz, amik természetesek, ismerni honnan jönnek és miként készülnek.
Ezért is fergeteges ez a projekt, mert itt a lányok abszolút a fenntartható és környezetbarát vonalat képviselik. Sárival és Julival egy gyapjúnapon találkoztam a Szakicska házban, itt tapiztam először a natúr fonalaikat is. Bettivel pedig a babahordozás és egy hordozóscsoport hozott össze virtuálisan, egyszer majdnem vettem is tőle egy nagyon szuper karikás kendőt. Amikor megbeszéltük, hogy én is szívesen blogolnék nekik, azt mondtam, kendőt kötnék szívesen, több minta is felmerült, mielőtt kiválasztottam Inese Sang Mist shawl mintáját.
A Mist kendő 2022 szeptemberében jelent meg, egy aszimmetrikus háromszög alakú kendőről van szó, aminek a különlegessége az intarzia technikával kötött szegély. A kendő teste texturált mintájú, a szegélye leveles csipkével díszített és a legvégén még külön fel kell szedni a szemeket a szélén egy pikós leláncoláshoz. Két szín kell hozzá fingering vastagságú fonalból, a főszínből 2, a kontraszt színből 1 motring is elég.
A fonalak választása egyáltalán nem volt egyszerű, sőt meglepően sokáig hezitáltam magamhoz képest. A Cygnus fonal, ami a kendő főszíne viszonylag gyorsan meglett, ez egy heavy lace fonal, merinó és selyem összetétellel. Növényi festett és minden kedvenc színem benne van ebben az árnyalatban (Cygnus III.) persze pont ez volt a gond, mert abban biztosak voltunk a lányokkal, hogy kontraszt fonalnak ak-silket szeretnénk, deee szinte mind passzolt hozzá, mivel ugyanazok az árnyalatok jelennek meg csak más tónusban. Végülis mivel én inkább a meleg árnyalatokat részesítem előnyben megszületett a döntés mit hozok magammal.
A minta a kontrasztszínnel, azaz a yak-silk fonalammal kezdődött. Nem tudok jobb szót használni, mint, hogy zseniális! Extra fénye van, napfényben fotózhatatlan, mert szó szerint ragyog a képeken. A puhasága felülmúlja az összes fonalét, amit eddig használtam vagy tapiztam, tényleg nem tudnék hozzáfoghatót mondani. Csúszik, de mégis pont annyira tapad, hogy zökkenőmentesen lehet kötni és ha kicsúszik a tű a kezemből is rajtamaradnak a szemek. Ezt kötni tényleg luxus érzés!
Elértem már ahhoz a részhez, ahol a Cygnus is becsatlakozott a mókába és wáá.. Ismeritek az érzést, amikor nem tudjátok abbahagyni a kötést? Csak még egy sort, na jó még egyet! Olyan jó és izgalmas nézni, ahogy egymást követik a színek és izgulok vajon a következő sorban mi jön majd. Picit aggódtam, mert nem használtam még heavy lace fonalat egészen eddig, de a 3-as tűvel tök jó barátok, ezért haladós a kendő. Bízom benne gyorsan kész leszek vele, de addig még jelentkezem!