Tökéletes mintát találtál a ravelry-n a következő nagyszabású pulcsiprojekthez, vagy épp életed első sapkájához, de tanácstalan vagy, milyen fonalat vegyél elő a szekrényből, vagy épp milyet vásárolj hozzá? Az egyik túl élénk, a másik túl vastag, a harmadik pamut helyett gyapjú...
Ez a helyzet azt hiszem mindenkinek ismerős lehet, aki valaha kötésre vagy horgolásra adta a fejét, hiszen fonalat választani nem is olyan könnyű, mint elsőre gondolnánk. Ma már annyi különböző márkából, vastagságból, anyagból és színből lehet szemezgetni, hogy kezdőként sima ügy elveszni az információrengetegben - most megmutatom, én milyen szempontok alapján szoktam megoldani ezt a kérdést.
1. Mennyibe kerül?
(Saját) kézzel készült ruhadarabokat hordani felbecsülhetetlen értékű élmény - a fonal ára viszont feketén-fehéren levonódik a bankszámlánkról.
Kicsit fura lehet, hogy fonalboltosként ezt mondom (bár a fenntarthatóság szempontjából érthető :) ), hogy a legjobb megoldás mindig azt választani, ami már otthon van a stashben.
Egy konkrét projekthez csak akkor vásárolok új fonalat, ha a készleteimben nem találok megfelelőt, vagy nincs elég egy adott típusból, színből. Igyekszem mindig kompromisszumkész lenni és trükközni a behelyettesítéssel is: ha egy vékony csipkefonalat két szállal kötök, nagyjából fingering lesz, ezt csináltam például a képen látható Ogee topom elkészítésénél is. Ha semmit sem találunk otthon, nincs más választásunk, fonalat kell venni - ilyenkor viszont rangsorolni kell, mi az, ami nekünk igazán fontos és megtalálni az ár-érték arányban megfelelőt. Olcsó akrilfonalból nem lesz olyan meleg, ölelős pulcsink mint merinó gyapjúból - de az sem jó, ha az idők végezetéig bűntudatunk lesz a méregdrága kézzel festett selyemből készült felsőt viselve.
2. Milyen anyagból készült?
A kész darabod esése, tapintása, az, hogy milyen érzés viselni és a későbbi tisztítás módja mind függ attól, hogy milyen összetételű fonalat választasz. A fonalak alapjául szolgáló anyagok három nagy csoportba sorolhatók: az állati eredetű, protein-alapú szálak, a növényi eredetű, cellulóz-alapú szálak és a mesterségesen előállított, szintetikus szálak kategóriáiba. Ezeket természetesen keverni is lehet, hiszen jól kiegészítik egymást eltérő tulajdonságaik. Mivel azt gondolom, hogy az akril, a nylon vagy épp a polyamid előnyei (olcsó előállítás, könnyű tisztíthatóság, erős anyag) nem ellensúlyozzák a hátrányait (mikroműanyag-szennyezés, biológiailag nem bomlik le, izzasztó viselet, nyikorgós érzés kötés közben), a kis kos műhelyben kizárólag műanyagmentes fonalakat tartunk.
A fonalgyártók a protein-alapú szálasanyagok közül leggyakrabban birkagyapjút használnak - erről a csodálatos anyagról egy korábbi bejegyzésben olvashattok részletesebben - de az alpaka is népszerű. Emellett még a láma, teve, yak, mohair és angóra is viszonylag elterjedt, de ezzel még nincs vége a sornak, bölényszőrös, pézsmatulok-aljszőrös vagy vikunyagyapjú-tartalmú fonalat is gyártanak. Külön említendő a selyem, ami a selyemhernyó gubójának anyaga, nem egy állat szőre. A protein alapú szálasanyagok tulajdonságai között is lehetnek jelentős eltérések - általánosságban elmondható róluk, hogy rugalmasak, fényesek, jól tartják a formájukat, jó a hőmegtartó képességük és megújuló alapanyagként a Földet sem terhelik úgy, mint a műanyagok. Általában kézi mosást igényelnek, de jó szellőzésük miatt erre viszonylag ritkán kell sort keríteni.
A cellulóz-alapú szálak közül a pamut a legismertebb, sorban követi a len és a kender. Ezek kevésbé rugalmasak a gyapjaknál, inkább lágy esésűek. Nyári melegben ideálisak, illetve gyerekholmikhoz, lakástextilekhez, könnyű moshatóságuk miatt. A len és a kender termesztése során alig igényel növényvédőszert, ezért ökológiai szempontból jobb választást jelentenek a pamutnál - kivéve, ha az bio termesztésű vagy újrahasznosított.
Arra érdemes figyelni, hogy egy projekten belül ne keverjünk nagyon különböző összetételű fonalakat, mivel ezek a tűkön és a testünkön is máshogy viselkednek.
3. Milyen vastag, hogyan fonták?
Egy fonal gramm / méterben mért vastagsága sok mindent elárul, de ha csak erre figyelünk, nagy meglepetések is érhetnek, ha például egy szorosan font, négyágú fonalra írt mintát kötünk egy ugyanolyan hosszú puha, párnás egyágú szálból.
Az ágak száma (angolul ply, innen jön például a Highland 4ply fonalunk neve) azt jelenti, hány önálló szálat sodortak össze, ez a fonal tartóssága mellett azt is befolyásolja, hogy mihez lesz a legjobb: texturált, csavart mintás darabok szoros sodratú, legalább három ágú fonalból lesznek igazán szépek. Az egyágú fonalak levegősek, puhák, azonban könnyebben nemezelődnek, bolyhosodnak többágú társaiknál.
4. Mit javasol a minta - és miből készítették mások?
Amikor megnézem, mit javasol a tervező egy kinézett mintához, gyakran szembesülök azzal, hogy vagy nincs olyan fonalam, vagy nem is lehet Magyarországon beszerezni, esetleg az ára tart vissza a vásárlástól. Ilyenkor elkezdek a fenti szempontok szerint olyan fonalat keresni, ami hasonlít: tehát hasonló összetételű, vastagságú és fonású és jól helyettesíti. Ha magamtól nem találok semmit, a ravelry.com-oldalon, az adott mintához tartozó projektek között folytatom a nézelődést, itt látható, hogy más kézimunkázók milyen fonalat használtak, milyen eredménnyel.
Remélem, ez a bejegyzés segített kicsit a fonalak közötti eligazodásban - ha ti más szempontokat alkalmaztok, vagy kérdésetek merülne fel, kommenteljetek bátran!