Mi történt idén nyáron?
A 2023-as nyár örökre emlékezetes lesz nekem, pedig nem történt velünk semmi különös. Dolgoztunk, paradicsomot ültettünk, szenvedtünk a hőségben és sokat jártunk a Szentendrei szigetre a Dunához fürdeni. A kisfiam megtette az első lépéseit a házban, ahol fél éve lakunk és ahonnan hamarosan elköltözünk. Rengeteg málna termett a kertben, előtte néhány szem epret is hagytak nekünk a csigák és a paradicsompalántáim is hatalmasra nőttek. Amikor Juliék hazalátogattak, heteken át fonalaztunk együtt, olyan volt, mintha még mindig itt lennének Magyarországon, nosztalgikus hangulatban, nagyüzemben pácoltunk, festettünk, gombolyítottunk és motringoltunk az őszre készülődve. Az esték voltak a legjobbak, miután minden gyereket lefektettünk és csak boroztunk a teraszon kettesben. Betti, a harmadik tagunk élete megváltozott és hátralépett a Kis kostól - mégis sikerült megőrizni a barátságunkat. Vilkóval az apja nélkül mentem sátorozni és dolgozni Ozorára, ami iszonyú fárasztó és mégis hatalmas, megerősítő élmény volt. Szinte semmi sem történt, ami kilógna a hétköznapokból és közben mégis tele vagyok nyári emlékekkel - ezeket az érzéseket és hangulatokat akartuk valahogy színekbe, fonalakba zárni. Hogy amikor hamarosan eljönnek az esős, sötét és hideg napok, ezekkel a fonalakkal kötve, horgolva, később a belőlük készült holmikat viselve felidézzük, milyen volt az élet pár hónappal ezelőtt.
Juli és én egy hamisítatlan pesti liftben
Egyedi alapfonal Spanyolországból
A kicsi, megismételhetetlen kapszulakollekció ötlete akkor merült fel, amikor megláttam az egyik beszállítónk, a spanyol Wooldreamers oldalán a The Lab, avagy a laboratórium menüpontot. Itt olyan fonalakat találni, amelyeket a Wooldreamers fonodájában kísérletképp gyártanak, különböző alapanyagokat, fonási technikákat próbálnak ki - egyes termékek aztán később bekerülnek az állandó kínálatukba, másokat pedig limitált mennyiségben készítenek csak el. Itt találtuk meg az átmeneti időszakra tökéletesnek tűnő fonalat, a sport vastagságú merinó-tencel keveréket, amit egyágú fonása tesz egy kicsit kiszámíthatatlanná, izgalmassá. Megvásároltuk az utolsó 5 kilót, amit gyártottak a spanyolok és aztán nagyon vártuk, hogy megérkezzen.
Amikor először a kezünkbe fogtuk, meglepett a tapintása, hűvös és meleg egyszerre, viszont egyáltalán nem fényes. A sodrása egyenletes, nem váltakoznak vékonyabb-vastagabb részek a fonalban, de festetlenül is látszott rajta, hogy a tencel és a merinó nincs tökéletesen összekeverve. Ez az egyenletesség ellenére is kicsit rusztikussá, játékossá teszi a fonalat, megfestve pedig minden szín kicsit cirmos, tweedes összhatásúvá vált.
A fonalak - még kócosan és festetlenül
A végleges színekhez teljesen más úton jutottunk, mint amin általában járunk. Először is, amikor megtudtuk, hogy ebből a fonalból mi vesszük meg az utolsó motringokat, eldőlt, hogy nem lesz lehetőségünk kísérletezni. Így a lányokkal eldöntöttük, a tenceltartalom miatt nem mi fogjuk növényekkel festeni a fonalakat, hanem felkérünk egy festőt, aki “rendes” gyapjúfestékkel dolgozik. Azért jutottunk erre a döntésre, mert a tencel egy cellulóz alapú anyag - egyébként teljesen fenntartható, a gyártásáról ezen a linken olvashattok bővebben - amit máshogyan kell előkészíteni a növényi festéshez, mint a gyapjút, amivel általában dolgozunk. Nem kockáztathattuk, hogy elrontunk esetleg több motringot is - itt jött be a képbe Gyarmati Dorottya, avagy, ahogy egymás között emlegetjük, DodekaDóri, a Dodeka Dyeworks márka mögött álló fonalfestő. Régóta ismerjük és szakmailag - emberileg egyaránt nagyra tartjuk, így egyből az jutott eszünkbe, őt kérjük fel a festésre. Szerencsére el is vállalta a feladatot és tökéletesen teljesítette az elképzeléseinket.
Ha még emlékeztek, a színek kitalálása is szokatlan módon történt: Betti, Juli és én, Sári is összeállítottunk egy hangulatképet 4-5 színnel, amit szívesen láttunk volna a fonalainkon. Ezeket megosztottuk veletek és végül a szavazataitok alapján a legszínesebb palettát festette meg Dóri (amit egyébként én állítottam össze :) ) - így született a Nyári emlékek kollekció.
A hangulatkép, amit kiválasztottatok
A színek mindegyike emlékeket idéz, vagy ízeket, amelyeket érzek a bőrömön, vagy a számban, a fonalak fantázianevei pedig ezeket hívják elő. Olyan emlékeket próbáltam választani az összeállításkor, amelyek univerzálisak és nem csak az én emlékeim lehetnek az idei nyárról.
A fonalak nevei ezért balról jobbra:
- az első dinnye belseje
- áfonyafolt a len ruhádon
- horányi homok
- vihar a város felett
- vörösbor a teraszon
A Nyári emlékek kollekció előkészítése közben pedig egy másik együttműködés is létrejött, amiről régóta álmodoztunk - a fonalak inspirációs fotója alapján a Stitch and Light néven alkotó Sipos-Járási Dóra csodaszép szemjelölőket készített nekünk. Dóri természetes kövekből és cseh üveggyöngyökből állított össze szemjelölő-szetteket a fonalakhoz illő színekben. 3, 4 és 5 darabos készleteket is találtok, különböző szerelékekkel, mindegyik szett teljesen egyedi és megismételhetetlen - pont, mint a nyári emlékeink.
Az 50 különleges motring és a csodaszép szemjelölők már elérhetők a webshopban - alig várjuk, hogy lássuk, mit alkottok majd velük! Egy-egy szerencsés akár egy egyszínű pulóverre, kardigánra elegendő fonalra is lecsaphat, ebből a vastagságból egy egyszerűbb mintához 5-6 motring is elég lehet M méretben. De arra igazán kíváncsiak vagyunk, milyen darabok születnek majd a színek kombinálásával, hiszen pont az volt a célunk, hogy a fonalak egymás mellett és külön-külön, önmagukban is megállják a helyüket.
